Vegyes választási rendszert vezetne be Románia
Német mintára vegyes választási rendszert vezetne be Románia - erről hozott elvi döntést a választási törvényt előkészítő parlamenti különbizottság. A parlamenti helyek felét egyéni választókerületes, másik felét pedig pártlistás rendszerben töltenék be - közölte csütörtökön az MTI-vel Márton Árpád a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, a testület tagja.
Az újítás szerint minden szavazópolgár két voksot adna le - az eddigi egy helyett - a képviselőházi, illetve szenátusi jelöltekre: az egyik szavazattal az adott választókerületben induló egyéni jelöltek egyikét támogatja, a másikkal a számára szimpatikus pártlistát. "Az állandó választási hatóságot felhatalmaztuk, hogy a német modell alapján, ami egyébként a magyarhoz is hasonlít, jövő hétre kidolgozzon egy konkrét tervezetet erre a részre, a mi bizottságunknak pedig április 30-ig kell elkészülnie a törvénytervezet egészével" - mondta Márton Árpád.
A parlamenti különbizottságnak még nyolc másik elvi kérdésben kell döntenie, így arról is, hogy hány fős legyen a parlament. "Ha például a képviselőház 200 fős lesz és a magyarság megkapja a számarányának megfelelő 6,5 százalékát, ez 13 képviselőt jelent. De ha megőrzik a 18 nemzetiségi képviselőt, akkor az ő frakciójuk 5 fővel nagyobb lesz, mint a magyarság képviselete, ami, ugye, nem a reális arány a lakosságon belül. Sokuknak nyelvi követelései sincsenek, autonómiáról - a németeket kivéve - egyiknek sincs elképzelése, és nemzetiségi tudattal sem mindegyikük rendelkezik. Ha egy ilyen frakció támogat egy számunkra kedvezőtlen nemzetiségi törvényt, lehet majd mutogatni a világnak, hogy ez 18 nemzetiséginek jó és csak 13-nak nem tetszett. Ez számunkra elfogadhatatlan" - fejtette ki az RMDSZ politikusa.
Az MTI érdeklődésére Márton Árpád elmondta, az alternatív küszöb módosítását a független képviselőket tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) kérte és 2008-ban sem az RMDSZ javaslatára került a választási törvénybe. "Ezt szintén a német modellből vettük át, ott elég ha négy választókerületben nyernek egy párt jelöltjei, ahhoz, hogy a bekerüljenek a törvényhozásba, nálunk ezt az alternatív küszöböt felemelték hatra" - magyarázta Márton. A hatályos törvény szerint olyan párt is bekerülhet a román parlamentbe, amelyik nem éri el az öt százalékos küszöböt, ha jelöltjei legalább hat képviselői és három szenátori kerületben nyernek. Az RMDSZ politikusa elmondta: az UNPR azt szeretné, hogy a képviselői és szenátusi alternatív küszöb egymástól függetlenül működjön, de szerinte ez is értelmét veszítené, ha lecsökkentik a parlament létszámát.
Hozzátette, az alkotmányban és törvényekben nincs olyan tilalom, hogy a választási törvény nem módosítható közvetlenül a voksolás előtt, de volt már arra precedens egy másik normakontroll alkalmával, amikor - a Velencei Bizottságra (az Európa Tanács konzultatív testületére) hivatkozva - az alkotmánybíróság azt mondta, hogy a választások előtti utolsó évben már nem lehet módosítani a játékszabályokat. A törvény módosításnak akkor van esélye, ha sikerül az ellenzéki párszövetség támogatását is élvező, konszenzusos megoldást találni - mondta Márton.
Romániában 2008-ig arányos, pártlistás választás volt, de az utolsó voksolást már egy kompenzációs, egyéni választókerületes rendszerben bonyolították le. Az eredménnyel minden párt elégedetlen volt, ahhoz ugyanis, hogy a pártok szavazatarányosan jussanak parlamenti helyekhez, egy bonyolult kompenzációs rendszert dolgoztak ki. Emiatt csak az a jelölt jutott biztosan mandátumhoz, aki kerületében megkapta a voksok több mint felét, az viszont már nem lehetett előre látni, hogy a töredékszavazatok melyik kerületben eredményeznek mandátumot. Több párt vezető politikusa esett ki emiatt szavazatok tízezreivel a parlamentből, miközben meglepetésemberek kerültek be néhány tucatnyi vokssal.
A jelenlegi parlament mandátuma november végén jár le Romániában.
